Az els� n�p a gyarmatos�t�s sor�n a 16.-ik sz�zadban a spanyolok voltak, Florida �s a Szikl�shegys�g ter�let�re �rkeztek (d�l). Angolok Virgini�ba (els� Sz�z Erzs�bet) �s a Hudson �b�l t�rs�g�t foglalt�k el. Purit�nok (vall�si �ld�z�ttek) j�ttek ide. Akiknek nem volt p�nz�k a haj��tra a partrasz�ll�s ut�n szolg�k lettek. 4-7 �vig kellet szolgas�got tejes�teni�k. Franci�k -> Qu�bec, �k is vall�si �ld�z�ttek voltak (hugerott�k). Hollandok-> New Amsterdam (mai New York). A jobb �let rem�ny�ben j�ttek ide, de nem volt mindig olyan j�-> �lelemhi�ny, indi�nok. Az indi�nok azonban fogyatkozni kezdtek a fegyverharcba �s az �j betegs�geket sem tudt�k gy�gy�tani. L�trehozt�k az irok�zek lig�j�t -> egys�gesen l�ptek fel a feh�rek ellen.

 

Angol gyarmatok: Appalach hegys�g �s Atlanti �ce�n ment�n. 13 gyarmat

Pl.: New Hampshire, ew York, Rode Island, Georgia

Az itt �l�k �n�ll� t�rv�nyhoz� test�leteket alak�tottak ki, ha az ir�ny�t�s nem tetszett az emberek nyugatra v�ndoroltak. Ez�rt sok mindent enyh�tettek h ne mindenki v�ndoroljon el. Gyors n�pess�gn�veked�s k�vetkezett be az ingyen f�ld�rt j�v� bev�ndorl�k �ltal, csal�dalap�t�s miatt n�tt a term�szetes szaporulat �s sok rabszolga is volt (500000). Az �szaki �s a d�li gyarmatok k�z�tt egyre t�bb k�l�nbs�g alakult ki. �szakon farmgazd�lkod�sra rendezkedtek be �s iparral foglalkoztak (k�zpontja Boston). D�len az �ltetv�nyes gazd�lkod�s volt a jellemz�, aminek birtokosai eur�pai nemesek voltak (f�bb cikkek: gyapot, cukorn�d, tobaco)

 

Kereskedelmi h�romsz�g:

 

Anglia �s Amerika eleinte j� viszonyban voltak, az angolok hagyt�k �ket, de nem adtak teljes �n�ll�s�got. Mindegyik gyarmatot egy angol korm�nyz� ir�ny�totta.

1756-1763 Angol vs. Francia, ez�rt Anglia nem is foglalkozott annyira Amerik�val, de szerzett ter�letet Kanad�b�l (+Louisiana). A gy�zelem ut�n m�r az �sszefog�s �s a t�rs�g v�delme a c�l. A v�delem k�lts�geit az amerikai gyarmatok p�nz�b�l fedezt�k, ad�kat �s v�mokat vezettek be:- Cukorad� (h�romsz�g)

A gyarmatok megtagadj�k ezeket az int�zked�seket, csemp�szettel akarj�k kij�tszani az angolokat �s bojkott�lt�k az angol �r�kat.

1773 – Bostoni tead�lut�n. Ez el�zte meg k�zvetlen�l a f�ggetlens�gi h�bor�t.

Egy haj� Angol �r�t hozott (amerikaiak voltak) az �r�t belehajig�lt�k a tengerbe a tenger�szek. Indi�nnak �lt�ztek -> r�juk nem vonatkozik a jog. Az angolok �gy d�nt�ttek, hogy blok�d al� vonj�k Bostont.

1774 Az els� kontinent�lis kongresszus (Philadelphi�ban).

T�rv�nytelennek �t�lte az angolok t�rv�nykez�seit -> �zenet az angoloknak, hogy �n�ll� �llamot szeretn�nek. H�bor� 1775 – 1783

1775 Lexingtoni csata. Egy fegyverrakt�rt felrobbantottak az angolok.

1776 m�sodik kongresszus -> F�ggetlens�gi nyilatkozat (Thomas Jefferson)

Gyarmatok f�ggetlens�g�t k�vetelt�k.(Felvil�gosod�s eszm�i jelennek meg: t�rsadalmi szerz�d�s, �lethez �s szabads�ghoz val� jog)

1777 Saratogai csata, az amerikaiak els� jelent�s gy�zelme

1781 Yorktowni csata, szint�n amerikai gy�zelem (k�ls� seg�ts�ggel)

Indi�n taktik�val gy�zt�k le az angolokat.

1783 Versailles b�ke. Az angolok elismerik az USA f�ggetlens�g�t. Mississippi foly�ig tart m�r az �llam.

 

 

 

 

 

Gazdas�g: 1776 j�l. 4, hatalmas gazdas�gi fellend�l�s. A negyedik ipari hatalomnak sz�m�tott a vil�gon. Iparok: mez�gazdas�gi g�pek gy�rt�sa, �p�t�ipar, k�nny�ipar.

Felt�tele a k�zleked�si h�l�zat, ami az USA-ban nem csak vas�tvonal, hanem belv�zi utak is. 1869 els� transzkontinent�lis vas�tvonal (Mississippit�l a Csendes-�ce�nig). A vas�t fejl�d�se tov�bbi iparokat h�zott fel-> vasipar.

�j nyersanyag-> k�olaj. Tudom�nyos eredm�nyek: Edison – villanyk�rte, Bell – telefon, Ford – T-modell, Singer – varr�g�p, Remington – �r�g�p.

N�vekedett a gazdas�gi termel�s -> egyre t�bb term�k. A v�llalatok k�z�tt egyre er�sebb verseny alakult ki-> megegyeztek egym�ssal, m�g egyes�lhettek is.

Monopol v�llalatok �rkartellt, egys�g�ra szabtak ki, ami a verseny kiiktat�s�t jelentette, de tilos volt. Tr�szt ellenes t�rv�ny.

Nagy bev�ndorl�s 1910 k�r�l k�z�p-eur�p�b�l.

1900-ra a lakoss�g el�rte a 76 milli�t. A demogr�fiai robban�shoz a bev�ndorl�s vezetett. Megfigyelhet� az urbaniz�ci� �s annak k�ros hat�sai.

 

1861-1865 Polg�rh�bor� (�szak – D�l)

Az egyik ellent�tet a mez�gazdas�g jelentette. D�len rabszolgatart� �ltetv�nyek voltak, ezzel szemben �szakon a farmgazd�lkod�s volt a jellemz�. A t�rsadalom szerkezet�ben is volt elt�r�s. �szak demokratikus, D�l privilegiz�lt.

�szak liber�lis (szabad munkaer�, szabad f�ld), d�len a f�ld csak az arisztokrat�k�.

D�l viszont a szabad kereskedelem p�rtj�n �llt -> �k uralt�k a piacot.

�szak protekcionizmust alkalmazott, hogy meger�s�tse a gazdas�g�t.

Az �llamhatalom meg�t�l�s�ben is elt�r�sek voltak. D�len nem akartak egy egys�ges k�zpontos�tott hatalmat, f�der�ci�t akartak. Ezzel ellent�tben �szak egys�ges �llamot szeretett volna. Egyre t�bb �llamban tiltott�k be a rabszolgas�got.

D�len a teljes lakoss�g 40% rabszolga volt, de 5% a feh�reknek birtokolta mindezt.

A rabszolg�k ugyan ingyenmunk�t jelentettek, de mivel nem szakk�pzettek, �gy nem volt olyan j�vedelmez�. Egyre t�bben �t�lik el a rabszolgas�got. A d�li �llamok azonban ki akart�k terjeszteni a rabszolgas�got. Ezt g�tolta a Missouri kompromisszum, ami azt jelentette, hogy h�ztak egy hat�rvonalat, amit�l �szakra nem lehetett rabszolg�kat tartani. Kansasben egy fegyveres �sszecsap�sra ker�lt sor, ahol az abolicionista f�l ker�lt ki gy�ztesen (rabszolgaellenes, John Brown).

Ennek eredm�nyek�nt alakult meg a republik�nus p�rt, ami az �szaki �rdekeket t�mogatta �s vissza akarta szor�tani a rabszolgas�got. Demokrata p�rt a d�li �llamok k�pvisel�je. 1859 Harper Ferry (Virginia) fegyverrakt�rt foglalt el John Brown �s rabszolgafelkel�st akart kirobbantani. Az akci� sikertelen volt �s John Brown meghalt. Ez az akci� is tov�bb m�ly�tette a konfliktust. Eln�kv�laszt�sra ker�lt sor.

Abraham Lincoln lett az eln�k (1860), a republik�nusok jel�ltje. A d�li �llamok kiv�ltak az USA-b�l. L�trehozt�k az amerikai konf�der�lt �llamok sz�vets�g�t.

Uni� (megmaradt 23 �llam), konf�der�ci� (kiv�lt 11 �llam). Jefferson Davis a d�li �llamok eln�ke.

 

Az er�viszonyok kiegyenl�tetlenek voltak, tekintve, hogy az uni�ban 2 szer annyi �llam volt �s az ipari b�zisok is �szakon voltak. A katonai er�viszonyok viszont kiegyenl�tettek. S�t a tiszti kar a d�liek oldal�n harcolt. Mindk�t f�l korszer� fegyvereket haszn�lt-> tank, g�pfegyver. �szak blok�d al� vonta a d�li ter�leteket �s a Mississippi ment�n kett� v�gj�k az �llamot. D�l csak gyeng�teni akarta �szakiak harci erej�t. Azt akart�k, hogy elismerj�k a d�liek ig�nyeit. 1, lehessen rabszolgatart�s 2, esetleges kiv�l�s elismer�se. Eur�pai csapatok is r�szt vettek kis l�tsz�mban. Kanad�t f�ltett�k az angolok -> saj�t ter�let�k. Mindk�t f�l r�vid h�bor�ra sz�m�tott. �szak 75 ezer katon�t h�vott be 3 havi szolg�latra. A blok�d nem m�k�d�tt hat�konyan (10/1 k�s�bb 10/3 haj�t tudtak elfoglalni).

3 ter�leten zajlott a harc:

-F� harcsz�nt�r a keleti ter�leteke. D�l f�v�rosa Richmond (Virginia) �szak f�v�rosa Washington.

-Appalach hegys�gen t�l a Mississippi foly�ig.

-Mississippit�l nyugatra elhelyezked� r�szek (ez a leg jelent�ktelenebb ter�let)

Id�ben 2 szakaszra bomlik a h�bor�. 1861-1863 nyar�ig a hadiszerencse a d�li �llamok p�rtj�n �llt. 1863-1865, pedig az �szaki �llamok gy�zedelmeskednek.

 

Els� szakasz:

Bull Run: els� komolyabb �szaki veres�g. A veres�get k�vet�en az �szakiak beh�vtak m�g f�l milli� �nk�ntest. �szakiak nem tudt�k bevenni Richmondot.

A d�li �llamok vezet�je Robert Lee, az �szaki �llamok� Ulysses Grant, aki a h�bor� m�sodik szakasz�ban t�nik fel. �szak kisebb sikerei: a Mississippi folyami �tkel�it foglalt�k el sorban (Viclesberg az utols� �tkel�).

�szak k�t t�rv�nyt hozott, hogy t�mogat�st szerezzen. Az els� a telep�t�si t�rv�ny, ami �ltal ingyen juttatott f�ldeket a nem d�lieknek, �llampolg�roknak �s, ha min. 5 �vet maradnak itt. A m�sik a felszabad�t�si nyilatkozat volt. Elt�r�lte a rabszolgas�got, nehogy elismerj�k a d�li �llamok f�ggetlens�g�t. D�lr�l sok rabszolga �tsz�k�tt �szakra.

 

M�sodik szakasz:

1863 j�l. 3 Gettysburg. Sok�ig �gy t�nt, hogy D�l gy�z, de v�g�l vesztettek. Rendk�v�l v�res csata volt. A m�sodik szakasz m�r �szaki sikereket hoz. Richmond�rt tov�bbra is harc d�lt. �szak-> Sherman „menetel�s a tengerhez”

Kett�v�gt�k a d�li �llamokat-> t�bb harcsz�nter� a csata.

1864 Savannah, a konf�der�ci�t teljesen sz�tdarabolt�k. 1865 egyes�lt a k�t �szaki er�. D�l elbukott. Richmondot ki�r�tett�k.

 

D�li �llamok fegyverlet�tele 1865. �prilis 9.-�n Appomattoxn�l. Lincoln terve -> uni� rekonstrukci�ja (helyre�ll�t�sa). Fel kellett esk�dni az uni�ra-> rabszolgaellenesek.

Megsz�nt a rabszolgas�g �s a gazdas�gi k�l�nbs�g tov�bbra is n�tt.

 

 

 

 

 

----