szagseason
Men
 
Frumok
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Chat
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Music
 
Az iszlm s az arab hdts (emelt)
TartalomVI. Nemzetkzi konfliktusok s egyttmkds 28. Az iszlm s az arab hdts Az iszlm valls az t vilgvalls egyike. (iszlm = engedelmessg, odaads)→. Nevezik mohamedn (Mohamed prfta), vagy muzulmn (muszlim = hvk megnevezse) vallsnak is. A valls Arbiban szletett a 7. szzadban, a nomd, psztorkod arab trzsek terletn. (Az Arab-flsziget npei a VI. sz-ban trzsi-nemzetsgi keretek kztt ltek - a terlet nagy rsze ritkn lakott sivatag vagy flsivatag → szlssges viszonyok kztt a legel a vz s a teve a meglhets alapja -trzsi sszetarts, a vrsgi kapcsolat mindennl fontosabb—a trzsn kvli emberek ellensgek,-- kirablsuk, legyilkolsuk nem szmtott bnnek -a trzs vlasztott vezetje a sejk volt -az alfldek egy rszn ntzmvek segtsgvel termelkeny mezgazdasgok is kialakultak-befolysos vrosok-karavnutak ) A sokistenhit (politeista) trsgben ersen hatottak a zsid-keresztny kultra elemei, s Mohamed prfta (kb. 570-632) 610 krl egyistenhit (monoteista) rendszerbe foglalta tantsait, melyet a hagyomny szerint Gbriel arkangyal tjn nyilatkoztatott ki szmra Isten (Allah). ( Mohamed:Az arab trzsek barbr vilgban alapvet fordulatot jelentett fellpse -kezdetben karavnkeresked, majd felhagyott az zlettel, ltomsaitl vezetve tmadst indtott a blvnyimds ellen az egyistenhit alapjrl ) Mohamed tanaival kezdetben nem aratott nagy sikereket—hvei kezdetben fleg: - legszkebb ismersei - mekkai szegnyek → az elkelk kignyoltk, majd mikor veszlyesnek tltk egsz nemzetsgvel egytt kizrtk a trzsi jogokbl Mohamednek tanairt a Mekkt irnyt kereskedk ell a ksbb Medinnak nevezett vrosba ("a prfta vrosa") kellett meneklnie→ (622, "Mohamed futsa" = hidzsra, mely az iszlm idszmts kezdete is), ksbb azonban megegyezett Mekkval, gy tanai gyorsan terjedtek. (A Kba-k, a fekete szn meteorit tisztelete az j vallsban is megmaradt.) • Az erteljes trts s a sikeres katonai tevkenysg kvetkeztben egyre tbb arab trzs csatlakozott az j hithez. •Mohamed 632-es hallakor az Arab-flsziget legnagyobb rsze elfogadta az iszlm vallst—Medina kzponttal j, hatalmas kiterjeds llam jtt ltre Mohamed kveti a prfta halla utn 114 fejezetben (szrk), rmes przban, a Kornnak nevezett szent knyvben (jelentse: hirdets) foglaltk ssze a tantsokat, Mohamed ltal tett kinyilatkoztatsokat, ltomsokat. A Korn az iszlm vilg jogrendjnek alapjait is jelentette, a szent knyv alapjn brskodtak. A valls t alappillre a kvetkez: 1) Hit Allahban, az egyetlen Istenben s az prftjban, Mohamedben (sahadat al-iman). 2) Napi tszri ima, Mekka vrosa fel fordulva (szalt). - 3) Bjtls Ramadn havban-30 napos- (szaum) napkelttl napnyugtig, kzben a Korn tanulmnyozsa. 4) Az letben legalbb egyszeri zarndoklat Mekka vrosba (haddzs). 5) Alamizsnlkods a szegnyeknek (zakt). – egyfajta szolidaritsi ad a szegny muszlimok javra Ezeken tl, szertartsi elrsokat is tartalmaz a Korn: (pl: sertshs s alkohol fogyasztsnak tilalma, legfeljebb ngy felesg). •A valls elrja a hitetlenek elleni szent hbort (dzsihad), s a hit minden eszkzzel trtn terjesztst.→ Ez a hdtsok fel terelte az egysgesl arab trzseket. Hadisz: azon mondsok kre, amelyeket Mohamed nem illesztett a Kornba—a Kornban kevsb rtelmezhet rszek megvilgtsra gyjtttk Szunna: a prfta tetteit tartalmazza ↓ Ezek a megszentelt hagyomnyok jelentik a Kornnal egytt az iszlm alapjt Az iszlm ismeri az isteni gondviselst, az rk dvssget,- a bns ember engesztelst nyerhet, ima, bjt, alamizsna s zarndoklat ltal - a tantsok szerint mindenki egyenl, az emberlet rtk, elpuszttsa tilos - gykeresen szaktott az arab trzsek barbr hagyomnyaival - elfutrait, a zsid s keresztny valls hveit megtrte adfizets fejben Az iszlm nem alaktott ki bonyolult hittteleket (dogma), nem teremtett keresztny tpus hierarchit, az egyhz nem klnlt el az llamhatalomtl (Mohamed utdai a kalifk egy szemlyben voltak vallsi s vilgi vezetk), a papsg nem jtszott kivteles szerepet. Hdtsok: A VII. szzad a megdbbenten gyors arab terjeszkeds idszaka. •Az arabok a VII. szzadban elfoglaltk :a Perzsa llamot, Biznc is elvesztette terletei egy rszt. • Szria, Palesztina, Mezopotmia s Egyiptom megszerzse utn Kzp-zsiig nyomultak elre. A sikerek okai rviden: 1) A vallsban meglv harci fanatizmus. 2) Ers arab hadszervezet. 3) Az elfoglalt terletek viszonylagos gyengesge, szttagoltsga.- szembenll Biznc s Perzsia bels gyngesge 4) Az arabok vallsi trelme s mrskelt adpolitikja. 5) A hasonl nyelv s kultrj elfoglalt trsgek knnyen integr- ldtak Az iszlm csak krbell egy vszzad elteltvel lett a trsg tbbsgi vallsa, s nagyjbl ugyanennyi id alatt vlt uralkodv az arab nyelv Az arab vilg folyamatos terjeszkedse ellenre bels harcok-hatalmi harcok is jellemzek voltak, ugyanis a prfta nem rendelkezett az utdls rendjrl—a kalifk( jelentse: helyettes, rks, utd,a muszlim kzssg legfbb vezetje) kivlasztsnak nem alakult ki elfogadott szablya—a despotikus politikai rendszerben az uralkod jellte ki utdjt, a dntssel azonban mindig volt elgedetlen hatalmi csoport, emiatt vgelthatatlan bels harcok alakultak ki →Az els dinasztia az(Omajjd-dinasztia, 661-750). •. Az iszlm a Kzel-Keleten s szak-Afrikban fokozatosan tlslyba kerlt, az arabok Damaszkuszbl irnytott birodalma az Ibriai-flszigettl Indiig terjedt - az Omajjad dinasztia sorn alakultak ki az iszlm vilgt megoszt legnagyobb irnyzatok is (szunnita, sita). •Az egyre intenzvebb eurpai terjeszkeds rvn Tarik vezr csapatai behatoltak az Ibriai-flszigetre (711, Gibraltr = Gebel al Tarik, Tarik sziklja). •Az ppen formld, jjszlet Eurpt nyugaton Martell Kroly frank uralkod (732, Poitiers), keleten III. Le biznci csszr seregei (740, Akroinon) mentettk meg az arab uralomtl. →Az j arab dinasztia (Abbszidk, 750-1258): - Szribl Bagdadba tette t szkhelyt. -Abu’1-Abbsz egy kivtellel minden damaszkuszi Omajjt megletett s magra ruhzta a kalifa cmet - az Abbszida-kor cscspontja Hrn ar-Rasd uralma(786-809) - Bagdad a kor legfnyzbb vrosa lett-vilgkereskedelmi kzpontt vlt- hatalmas udvartarts, a hivatali s katonai arisztokrcia, a gazdag kereskedk vilga tudsokat, mvszeket is bkezen tartott—a hatalmat, fnyzst kemnyen szervezett llam biztostotta → Br az arabok birodalma a X. szzad vgre felbomlott, az arab vilg- kulturlis hatsai ekkor mutatkoztak meg igazn: az antik-helleniszikus, a zsid-keresztny, a keleti-iszlm kultrk klcsnhatsaibl fejlett civilizci szletett (csillagszat, orvostudomny, fldrajz, matematika, ptszet stb.). →Az arab vilg kereskedi vszzadokon keresztl kzvettettk j ismereteket Eurpa fel. (Kzpontok: Bagdad, Damaszkusz, Kair, Mekka, Szamarkand). → A virgz korszakba emelked Eurpa (XI.-XIV. szzadok) kiterjedt kereskedelmet folytatott a Kzel-Kelettel (levantei kereskedelem) →A keresztes hadjratok (1096-1291) nemcsak a Szentfldn (szeldzsuk-trkk), hanem az Ibriai-flszigeten is sszetkzst (mrok)- ugyanakkor jabb hosszan tart klcsnhatst jelentettek az iszlm vilggal (reconquista = visszahdts). •A flsziget llamai (elssorban Aragnia, Kasztlia s a Portugl Kirlysg) gyzelmet arattak az arabok felett: A XIII. szzad vgn csak Granada maradt a mrok-(a Pireneusi-flsziget muszlim lakosainak gyjtneve) kezn. Az eurpai kultra rszeiv vltak az arab tudomnyos ismeretek, az iszlm ersen hatott a trsas rintkezs normira, az eurpai ptszetre (Alhambra), a haditechnikra, st a konyhamvszetre is (j keleti fszerek, nvnyek). Az oszmn-trkk terjeszkedsvel az iszlm integratv s hdt jellege ismt erre kapott, jabb kihvs el lltva a XIV. szzadi Eurpt.
 
Bajnoksg
Lezrt szavazsok
 
Naptr
2025. Jnius
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Hny ra?
 
Linkek
 
12. trtnelem ttelek
 
Ltogatottsg
Induls: 2006-09-09
 

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.