A 16-17. sz�zadi Magyarorsz�gon –ahogyan mindenhol Eur�p�ban– az oktat�s feladata az egyh�zakra h�rult: a Reform�ci�ig a katolikus egyh�z tartott fenn nevel�int�zeteket, papneveld�ket, de a sz�zadfordul�ra elterjedtek az ortodox ill. a protest�ns egyh�zak nevel�int�zetei is. Ekkort�jt teremtetik meg –a katolikusok �j�t�sai r�v�n- az egyh�zi n�piskola, amely elemi ismeretek (�r�s/olvas�s, sz�mol�s) elsaj�t�t�s�t tette lehet�v� az als�- �s k�z�pr�tegb�l sz�rmaz�k sz�m�ra. Az �r�studatlans�g magas foka, iskol�zotts�gb�l k�vetkez� �tlagm�velts�g alacsony szintje �tfog� reformokat ig�nyelt volna (alig voltak iskol�k, tan�rok, etc.), az oktat�s azonban ekkor m�g egy relat�ve rendszertelen, h�zagos massza volt, r�ad�sul csak a fi�k el�tt volt nyitva a tanul�s lehet�s�ge.

Az ellenreform�ci� idej�n l�tes�lnek az els� jezsuita papneveld�k, amelyek k�s�bb a vil�giak sz�m�ra is megnyitj�k kapuikat. A jezsuita nevel�int�zetek elterjed�se, p�rhuzamosan az erd�lyi protest�ns iskol�k megjelen�s�vel egyel�re nem sokat jav�tott a tanulatlan n�pt�megek helyzet�n. A katolikusok gimn�ziumaiban, �s az enn�l magasabb rend� k�pz�st ny�jt� akad�mi�kban a latin nyelv, a po�tika, a retorika, majd –kiz�r�lag az akad�mi�kban- a filoz�fia �s a teol�gia tudom�nya volt elsaj�t�that�. Ekkor jelenik meg a hittan, mint tant�rgy, amely a k�z�pkorban m�g nem l�tezett. A protest�nsok koll�giumai, illetve l�ceumai hasonl�an �p�ltek fel: az elemi ismeretek elsaj�t�t�sa ut�n –ugyan�gy, ahogyan a katolikus gimn�ziumokban- a latin nyelv, majd a po�tika-retorika p�ros tudom�ny�nak oktat�sa k�vetkezett, ami ut�n k�s�bb –magasabb rang� koll�giumokban - teol�gia/filoz�fia volt v�laszthat�. Ez a rendszer P�zm�ny P�ter iskolarendszer-�talak�t�si reformjai sor�n alakult ki. Az � nev�hez f�z�dik a nagyszombati katolikus jezsuita egyetem alap�t�sa is, amely b�lcs�szeti, jogi �s teol�giai fakult�ssal m�k�d�tt eg�szen a 18. sz�zad k�zep�ig, amikor M�ria Ter�zia Bud�ra k�lt�zteti az egyetemet (az ELTE jogel�dj�r�l van sz�).

            A tan�t�s szellemis�ge iskol�nk�nt v�ltozott: nem volt egys�ges tanterv, ir�nyelvek csak felekezeteken bel�l voltak megfogalmazva. A korban kibontakoz� felvil�gosod�s eszm�inek Magyarorsz�gra jut�s�val eleinte nem v�ltozik semmi, Erd�lyben Ap�czai Csere J�nos tesz elvet�lt k�s�rleteket a kolozsv�ri protest�ns egyetem (Erd�lyben a protest�ns egyh�zak kisaj�t�thatt�k a katolikus iskol�kat, azok m�k�d�se B�thory idej�n –n�h�ny kiv�telt� eltekintve- tilos volt) tananyag�nak megreform�l�s�ra. T�bb helyen siker�l is a korban modern descartes-i filoz�fia szellem�ben oktatni, azonban az ilyen elszigetelt pr�b�lkoz�sok ekkor m�g nem �j�tj�k meg a hazai oktat�st.

 

 

            A felvil�gosod�s gondolatk�reinek, filoz�fi�inak, �j�t�sainak forradalm�val a konzervat�v, r�gi gener�ci�s tan�rok m�g nem tudtak mit kezdeni: a fiatal paps�g azonban az 1700-as �vekre mag��v� teszi az �sszes korabeli modern tudom�nyt. Bev�lt m�dszer volt m�r kor�bban is a papok k�lf�ldi (a katolikusok az osztr�k ter�leteken, a protest�nsok az �szak-n�met vagy a n�met-alf�ldi ter�leteken) k�pz�se, az ott m�r elfogadott modern ’fizika’ vagy a b�lcs�szettudom�nyok �jszer� megk�zel�t�sei �gy Magyarorsz�gra is elker�lnek. Newton, Galilei, Leibnitz, vagy Bacon, Descartes fizikai, illetve filoz�fiai �j�t�sait innent�l kezdve idehaza is tan�tott�k.

            Az els� igaz�n �tt�r� v�ltoz�st azonban M�rtia Ter�zia felvil�gosult abszolutista uralkod�sa hozza: A kir�lyn� k�zponti ir�ny�t�s al� k�v�nta vonni az �sszes oktat�si int�zm�nyt. Kiss� paradoxon helyzet �ll be a 70-es �vek oktat�s�gyi reformjainak k�vetkezt�ben: ugyan az oktat�s ir�ny�t�sa, fel�gyelete, szab�lyoz�sa kir�lyi fels�gjog lesz, m�gis az egyh�z tartja fenn az iskol�kat. Az �llam bevonul�s�t az oktat�sba a reformokat �sszegz� 1777-es Ratio Educationishoz k�thetj�k. Fontos megjegyezni, hogy az oktat�s�gy reformja Erd�lyre NEM terjedt ki.

            M�ria Ter�zia l�trehozza a Tan�gyi Bizotts�got (P�lfy Mikl�s vezeti ekkor, Pozsonyban van a sz�ke), amely az els� olyan szervezet, amelynek az eln�ke vil�gi emberk�nt ir�ny�tja a hazai oktat�s�gyet. Az orsz�g 9 tanker�letre osztatik fel, nevezetesen: Pozsony, Buda, Beszterceb�nya, Kassa, Gy�r, P�cs, Ungv�r, Nagyv�rad, Z�gr�b. A ker�letek �l�n un. f�igazgat�k �llnak. Az oktat�s rendszere is gy�keresen megv�ltozik: az elemi ismereteket ny�jt� n�piskola f�l� egy k�tszintes (3+2 oszt�lyos) gimn�zium �p�l, amely f�l� az egyetem, illetve az ezzel egyenrang� akad�mia (A tanker�letek sz�khelyein akad�mi�t kellett �p�teni). Az akad�mi�k �ltal�nos �rtelmis�gk�pz� int�zm�nyek l�v�n b�lcs�szeti tanulm�nyokkal, majd k�s�bb jogi tanulm�nyokkal foglalkoztak. Az egyetemeken a b�lcs�szeti tanulm�nyok elv�gz�se ut�n lehetett fakult�st v�lasztani (jogi, orvosi, teol�giai) Minden n�piskol�ban n�piskolai fel�gyel� k�pviseli az �llamot.

            1773-ban a jezsuita rendet a p�pa feloszlatja: �llami utas�t�sra minden jezsuita pap ezent�l vil�gi tan�t�k�nt k�teles volt a n�piskol�kban dolgozni. A Ratio Educationis a pap-tan�rok elhelyez�s�n fel�l megszabta a tan�tand� tant�rgyakat is: a n�piskol�kban anyanyelven alapvet�, elemi tant�rgyakat kellett oktatni, k�z�pszinten �llampolg�rs�gi ismereteket, erk�lcstant, f�ldrajzot, t�rt�nelmet, egy �l� idegen nyelvet �s k�telez�en n�metet voltak k�telesek a di�kok tanulni. A rendelet k�zvetlen c�lja az �r�studatlans�g visszaszor�t�sa, a tanult/szakk�pzett munkaer� ar�ny�nak jav�t�sa volt, b�r t�volabbi c�lk�nt a kir�lyn� olyan a birodalomhoz h�, eg�szs�ges magyars�gtudat�, sz�ls�s�gekt�l mentes, racion�lis gondolkod�k nevel�s�t t�zte ki c�lul, akik a birodalmon bel�l Magyarorsz�g helyzet�t elfogadj�k, s�t, p�rtolj�k. A tan�roknak nagy s�lyt kellett ford�taniuk a gyerekek iskol�n k�v�li nevel�s�re is: az eg�szs�ges �letm�d, a testnevel�s, a term�szettel val� bar�tkoz�s �s a j�t�k fontos pontja volt a fiatalok fejl�d�s�nek.

            �rdekes m�don azonban a Ratio Educationis nem rendelkezik se az iskol�k fenntart�s�nak p�nz�gyi h�tter�r�l, se a tan�rok k�pz�s�nek mik�ntj�r�l: mindez hagyom�nyosan, a bevett m�don zajlott tov�bbra is, teh�t az egyetemek / gimn�ziumok / akad�mi�k alap�tv�nyokkal, a n�piskol�k a k�zs�g lakosai p�nz�n tartott�k fenn magukat, a tan�rok k�pz�s�r�l pedig az egyh�z gondoskodott k�l�nf�le nevel�int�zeteiben. Ekkort�jt forrott ki azonban a pozsonyi tan�t�k�pz� int�zet un. normam�dszere, amelynek l�nyege a tudatosan-tervszer�en megfogalmazott tan�t�i k�rd�sek �s v�laszok egym�sba �tv�z�s�b�l, az olvas�k�nyv (amely ekkor teremtetik meg) olvasm�nyainak ily m�don val�, besz�lget�s keret�ben t�rt�n� feldolgoz�s�b�l kialak�tott k�z�s oszt�lyfoglalkoz�s. A forradalmas�tott tan�t�si m�dszerek elterjeszt�s�nek leghat�konyabb m�dszerek�nt a tanker�letek vezet�i k�telezt�k a n�piskolai tan�t�kat, hogy a legk�zelebbi tan�t�k�pz� int�zm�nyben k�peztess�k �t magukat normatan�rr�. A normaiskol�k elterjed�s�vel a tan�t�k�pz�snek egy �j korszaka ny�lik.

            M�ria Ter�zia 1980-ban fejezi be m�v�t az oktat�s�gy ki�p�t�s�vel: az �llamk�zpontos�tott oktat�si rendszer m�g j� ideig az � elgondol�sai alapj�n m�k�dik ezut�n.

 

            II. J�zsef hatalomra ker�l�s�vel kezdet�t vett�k az Erd�lyt �rint� oktat�s�gyi reformok is: 1981-es munk�j�ban, a Norma Regin�ban elrendeli az Erd�lyi Tan�gyi Bizotts�g fel�ll�t�s�t. Magyarorsz�gi mint�ra itt is k�zpontos�tja az oktat�st, a felekezetekre tekintettel l�v�n. A terv ir�nyelvei: „�rtelem kim�vel�se, gondolkod�s fejleszt�se, az �t�letalkot�s k�pess�g�nek kialak�t�sa, a tud�s ut�ni v�gy, az ismeretszerz�s ir�nti fog�konys�g felkelt�se, a j� �s helyes eszt�tikai �zl�s kialak�t�sa”.

            A kir�ly megpr�b�lja finom�tani a Ratio Educationis rendszer�t: 6-ra cs�kkenti a tanker�letek sz�m�t, megpr�b�l �sszevonni iskol�kat. Ez ut�bbi int�zked�s�vel er�s ellenszenvet v�lt ki mind a protest�ns, mind a katolikus paps�g r�sz�r�l, mert az �gy l�trej�tt ’k�z�s vall�s�’ iskol�k ir�ny�t�sa igencsak problematikuss� v�lt. II. J�zsef nev�hez f�z�dik a m�rn�kk�pz�s ki�p�t�se: a budai egyetemen ekkor alakul a M�rn�kk�pz� Int�zet (kor�bban Selmecb�ny�n m�k�d�tt ilyen iskola). Az oktat�si rendszer er�szakos n�metes�t�se az hatalmas vihart kavar, de a kir�ly 1790-ben bek�vetkezett hal�la v�g�l is megszak�tja a reformpr�b�lkoz�sok sor�t.

 

 

            A Ratio Educationissel, II. J�zsef kieg�sz�t� reformjaival a magyar k�zoktat�s �gy�ben a v�rt gy�keres fordulat csak r�szben val�sult meg: a rendeletek �res oktat�si v�za nem sz�molt le az �r�studatlans�g magas szintj�vel, az iskol�zatlans�g (az iskolak�teles gyerekek nagyon kev�s h�nyada j�rt rendszer�en iskol�ba) �s az ennek k�vetezt�ben jelentkez� alulk�pzetts�g tov�bbra is az orsz�g egyik f� gondjai k�z� tartozott. A Ratio Educationis a k�zj� el�r�s�nek z�log�t egy olyan m�velt fiatals�g felnevel�s�ben l�tta, akik a kapott elm�leti oktat�st kamatoztatj�k majd orsz�guk �gy�nek el�relend�t�s�ben. Azonban az oktat�s elm�leti vonal�nak el�t�rbe ker�l�s�vel, a gyakorlati tant�rgyak elt�n�s�vel igaz�b�l �rtelm�t vesztette a tan�t�s maga, hiszen t�l sok felesleges, haszn�lhatatlan ismeret birtok�ba juttatta a gyerekeket.

 

            A probl�m�k orvosl�s�ra nyitotta meg kapuit Tessedik S�muel szarvasi mez�gazdas�gi „szorgalmatoss�gi” iskol�ja, amely a gyakorlati tant�rgyak oktat�s�t, term�szettudom�nyos ismeretek elsaj�t�t�s�t helyezte el�t�rbe a feleslegesnek nyilv�n�tott latin ill. g�r�g nyelv �s a t�bbi hum�n tant�rgy helyett. Az oktat�s Rousseau �s a filantropizmus gondolatk�r�nek m�dszerei szerint racionalista szellemben folyt. A nevess� v�lt int�zm�ny j� alapj�ul szolg�lt a k�s�bb ki�p�l�, m�r m�k�d�k�pes magyar oktat�si rendszernek.

 

            1806-ban adatik ki a II. Ratio Educationis (I. Ferenc): a rendelet els� sorban a katolikus iskol�kra volt �rv�nyes, a protest�ns egyh�zak �ltal fenntartott int�zm�nyek az 1791-es vall�si t�relmi t�rv�nyre hivatkozva elutas�tott�k. A protest�nsok ehelyett m�s kieg�sz�t�, egys�ges�t� rendeletet dolgoztak ki. A II. Ratio Educationis viszont alapvet�en egy nemzetis�gi �s vall�si tekintetben toler�ns t�rv�ny volt: a nemzetis�gnek nyilv�n�tott magyar, n�met, horv�t, szlov�k, rut�n, szerb �s rom�n n�pek az elemi iskol�ikban anyanyelven tanulhattak innent�l fogva. Azokon a ter�leten, ahol a magyar nyelv haszn�lata nem volt elterjedt (nemzetis�gi vid�kek), k�telez� jelleggel a magyart is tan�tani kellett. A t�rv�ny r�szletesen kit�r az anyanyelvi tan�t�s minden szintj�re, eg�szen a n�piskol�kt�l a normaiskol�kig (tan�t�k�pz�k). Fontos megjegyezni azonban, hogy a k�z�piskol�kban (r�szben) illetve az egyetemeken a tan�t�s nyelve tov�bbra is a latin maradt. A tanagyagot a rendelet az adott t�rsadalmi oszt�lyra szabta: a parasztokat p�ld�ul a „tev�keny �letre” felk�sz�tend� m�shogy tan�tott�k, mint a v�rosi fiatalokat az ottani n�piskol�kban. Innent�l fogva szigor�bban vett�k a gyerekek iskol�ba j�r�s�t is: a sz�l�kre, akik nem engedt�k tanulni gyerek�ket (t�bbs�g�ben a paraszti sz�rmaz�s�ak, mivel a gyerek a mez�gazdas�gi munk�kban seg�tett be a csal�d t�bbi tagj�val egy�tt, a t�voll�t pedig bev�telkies�st okozott) ak�r testi feny�t�ses b�ntet�st is kiszabhattak.

            Ekkor kezd el ki�p�lni az elemi n�piskolai rendszer idehaza: a M�ria Ter�zia idej�n l�tes�lt vid�ki iskol�k els� komolyabb reformj�ban kik�t�tt�k, hogy adott telep�l�shez mekkora iskola tartozhat. A kisebb falvakban egyoszt�lyos, un. egytan�t�s iskol�kat voltak k�telesek fenntartani a helyiek, itt latint csak a nemesifjak illetve a k�l�nlegesen tehets�ges parasztgyerekek tanulhattak. Itt vezettetik be el�sz�r a „napk�zi”. A tan�t� feladata az volt, hogy a nebul�kat �r�sra, olvas�ra, egyszer� sz�mtanra �s hittanra oktassa. A nagyobb falvakban k�ttan�t�s (teh�t k�toszt�lyos) iskol�kat hoztak l�tre, itt m�r �r�sm�vek szerkeszt�s�t, rajzot illetve m�rtant is tanultak a di�kok. A v�rosokban h�romtan�t�s iskol�k fel�p�t�s�t rendelt�k el. Ezekn�l az int�zm�nyekn�l a c�l a polg�ri p�ly�kon val� elind�t�s volt. A rendelet ezen k�v�l kit�r a normaiskol�k m�k�d�s�re is, megszervezi l�nyok oktat�s�t is (el�g kezdetleges m�don). A k�z�piskol�k rendszer�ben fontos �j�t�s a k�tesztend�s filoz�fiai k�pz�st ny�jt� l�ceumok megjelen�se. Az akad�mi�k k�t�ves b�lcseleti tagozata, majd a h�rom�ves jogi k�pz�se, az egyetemek ugyanerre �p�l� karokra (majd szakokra) osztott k�pz�se csup�n tant�rgyi strukt�r�j�ban, illetve a tan�t�s hogyanj�ban v�ltozott.

            A rendelet egyik f� eredm�nye a magyar nyelv haszn�lat�nak sz�lesk�r� elterjeszt�se, illetve a n�met h�tt�rbe szor�t�sa volt. A legt�bb k�zs�g m�g azonban mindig nem rendelkezett saj�t iskol�val, az iskol�ba j�r�k ar�nya pedig csak nagyon lassan n�tt meg, a tan�roknak pedig m�g �gy is hatalmas t�ltel�tetts�ggel kellett szemben�zni�k, a n�piskol�k feud�lis jellege pedig tov�bbra is megmaradt (a tan�rok tov�bbra is telekhaszn�lati jogot, illetve „term�szetbeli” juttat�sokat kaptak a helyiekt�l).

 

            Ekkort�jt elevenedik meg a hazai �vodamozgalom is: Brunszvik Ter�z �s t�rsai (olyan h�res nemesasszonyok, mint Bezer�dy Am�lia, etc.) munk�ss�g�nak nyom�n megnyitj�k kapuikat az els� „kisgyermekiskol�k”. A hazai �vodamozgalom egyik legjelent�sebb �llom�sa az 1836-os Kisded�v� Int�zetes Magyarorsz�gban Terjeszt� Egyes�let megalakul�sa volt, amelynek c�lja az �vod�k hazai terjeszt�se. A sz�zad v�g�re m�r t�bb sz�z �voda �p�lt, Brunszvik Ter�z munk�lkod�sai nyom�n pedig meg�jult a kisgyerekek nevel�s�nek hazai m�dszertana is.

 

            1844: az �llamigazgat�s, az oktat�s, az igazs�gszolg�ltat�s, etc. nyelve magyar. Innent�l fogva (a fels�oktat�s n�h�ny r�sz�t lesz�m�tva) az oktat�s magyarul, nemzetis�gi ter�leten magyarul ill. az adott nyelven folyik.

 

            A magyar oktat�spolitika t�rt�net�nek �jabb neves �llom�sa a Magyarorsz�gi Helytart�tan�cs 1845-�s t�rv�nye, amely kimondja az elemi n�piskol�k k�t tagozatra v�laszt�s�t: az als� elemi k�t oszt�lya mindenki sz�m�ra azonos volt, m�g a fels� elemi h�rom oszt�lya aszerint specializ�lt, hogy a di�kok tov�bbtanulnak-e. �gy olyan polg�ri ig�nyeknek megfelel� iskolat�pus k�rvonalai megteremtettek meg, amely v�g�l az elemi iskol�kat a k�z�pszint� oktat�s rendszer�be sikeresen be�p�tette. Innent�l kezdve 6-12 �ves kor k�z�tt k�telez� volt iskol�ba j�rni.

            A tan�rok iskol�zotts�g�nak, illetve b�rez�s�nek is �j korszaka ny�lik ezzel: megkezd�dik a normaiskol�k fejleszt�se, a tan�rok nyugd�jat kapnak 30 �v tan�t�s ut�n. S�rospatakon beindul egyfajta tan�t�-fel�gyel� k�pz�s, ami a tan�rok gyakorlati hozz��rt�se teremtette �rt k�v�nta megsz�ntetni. A protest�nsok ilyet�n �j�t�sai (az 1791-es auton�mi�ra hivatkozva eg�szen id�ig minden reformjavaslatot elutas�tottak, specializ�lt t�rv�nyt dolgoztak ki a protest�ns iskol�k m�k�dtet�s�re) nyom�n rengeteg katolikus tan�t�k�pz� nyitja meg kapuj�t a k�vetkez� id�kben (normaiskol�b�l tanker�letenk�nt csak egy volt, m�g M�ria Ter�zi�nak k�sz�nhet�en).

 

            A magyar k�zoktat�s javul� helyzete azonban tov�bbra se tudta n�lk�l�zni az egyh�z t�mogat�s�t: a n�piskol�k tan�rai tov�bbra is a helyi lelk�sznek tartoztak engedelmess�ggel (noha az �llam ellen�rizte �ket), a k�z�piskol�k felett m�k�d� g�pezetet pedig tov�bbra is az egyh�z mozgatta, az �llam csup�n keretet teremtett m�k�d�s�kh�z.

           

            Az 1848-as esem�nyek is nagyot lend�tenek a magyar k�zoktat�s �gy�n: az �prilisi t�rv�nyek kiad�sa ut�n az els� felel�s magyar korm�ny kultuszminisztere, E�tv�s J�zsef vit�ba bocs�tja �tfog� oktat�s�gyi reformj�t. A program sajnos nem val�sul meg, az orsz�ggy�l�s k�s�bbi, nyugalmasabb id�kre halasztja az oktat�s�gy vit�j�t, �gy E�tv�s csak k�s�bbi, 1868-as minisztereln�ks�ge alatt tudja v�ghezvinni terv�t.

            E�tv�s 48’-as oktat�s�gyi programja:

- N�piskol�t minden telep�l�sre

- Szigor� tank�telezetts�g (6-12 �ves korig), nagyfok� ellen�rz�s

- Az elemi oktat�s ingyeness� t�tele

- Iskol�k fenntart�sa k�zp�nzb�l (az ad� 5%-a)

- Anyanyelvi oktat�s, az iskol�k minden szintj�n

- Gyakorlati tant�rgyak oktat�sa, a vall�stan sz�m�z�se a n�piskol�kb�l

- Az iskol�k felekezeti jelleg�nek megsz�ntet�se, ha 50-n�l kevesebb tanul� vallja az adott vall�st

- Az egyetemi b�lcs�szkar feldarabol�sa, tan�t�k�pz�k hozz�csatol�sa

 

 

            A szabads�gharc buk�s�val a Habsburgok abszolutista politik�ja az �let minden szintj�n, ellen�ll�st nem t�rve megregul�zta az addigi liber�lis, demokratikus rendet. Az oktat�s�gyben szigor�tott�k az iskol�ba j�r�s ellen�rz�s�t, az �ltal�nos, elemi oktat�st pedig ism�t �talak�tott�k: l�trehozt�k a k�t- vagy h�romoszt�lyos alelemit (falusi n�piskol�k) illetve a n�gyoszt�lyos f�elemit (v�rosi n�piskol�k). Ism�t meger�s�tett�k az oktat�s ’vall�sos szellem� erk�lcs�s’ profilj�t, az int�zetek szellemi vezet�s�t az egyh�zra b�zt�k. A protes�ns iskol�k neh�z helyzetben voltak, mert m�r nem hivatkozhattak az 1791-es vall�si auton�mi�jukra, �gy az egys�ges, �llamk�zpont� oktat�s rendszer�be nekik is be kellett �llniuk. Mindemellett nagyfok� n�metes�t�s vette kezdet�t.

            Mindezek ellen�re azonban a n�piskol�k helyzete jelent�set fejl�dik az 50’-es �vekben: az iskol�ba j�r�k, illetve az iskol�t elv�gz� emberek sz�ma hatalmasat ugrik, k�sz�nhet�en a szigor�t�soknak. Az abszolutizmus cs�dj�vel azonban ism�t visszafejl�dik a rendszer, tekintve, hogy a lazul� ellen�rz�sek k�vetkezt�ben ism�t cs�kken a di�kok sz�ma.

            A k�z�piskolai rendszer is �talakul: amellett, hogy a neohumanizmus �s a herbartizmus hat�s�ra l�trej�nnek a re�liskol�k, az akad�mi�k k�t �ves b�lcseleti tagozat�nak �s a 6 �ves gimn�ziumi k�pz�sek �sszeolvad�s�b�l l�trej�n a 8 oszt�lyos gimn�zium, ami a 4-4 oszt�lyos al- �s f�gimn�ziumb�l �llt. Szigor�tj�k az �retts�gi vizsg�k k�vetelm�nyeit, �s kik�tik, hogy gimn�ziumban csak szakk�pzett tan�rok tan�thatnak. Az er�szakos n�metes�t�s itt is passz�v ellen�ll�st v�lt ki.

            A pesti egyetem filoz�fiai (b�lcseleti) fakult�sa a m�sik h�rom (teol�giai, jogi, orvosi) karral egyenrang�v� lesz: a b�lcs�szkar megteremt�s�vel kezdet�t veszi a k�z�piskolai tan�rk�pz�s.

 

Az 1867-es Kiegyez�s ut�n azonban ism�t nagy fordulat k�vetkezik a magyar oktat�s�gy t�rt�net�ben: E�tv�s J�zsef, mint Vall�s- �s K�zoktat�s�gyi miniszter v�ghezviszi 48’-ban a parlament el� terjesztett reformj�t.

            Az 1868-as n�piskola-t�rv�ny gy�keresen �t�p�ti az addigi oktat�si rendszert. K�zs�gi iskol�k fel�ll�t�s�t rendeli el azokra a telep�l�sekre, ahol egyh�zi iskola m�g nem �ll (megjelennek az els� �llami n�piskol�k!). Az �llam tov�bbra is ellen�rzi az egyh�zi iskol�kat, de az �llam iskol�k fokozatos el�t�rbe helyez�s�t t�zi ki c�lul. �ltal�nos tank�telezetts�get rendel el, l�trehozza a 6 oszt�lyos n�piskol�kat, amelybe minden 6-12 �ves kor� gyerek k�teles elj�rni, k�l�nben csal�djukat s�lyos p�nzb�rs�g s�jtja. A n�piskol�k fenntart�sa a k�zs�g feladata, az ad� 5%-a ford�ttatik erre a c�lra. Szabad iskolaalap�t�si jogot kapnak a k�zs�gek, a hitfelekezetek, a k�l�nf�le t�rsulatok, �s mag�nszem�lyek is. A n�poktat�s nem lesz ingyenes, de a szeg�ny csal�dok t�mogat�sban r�szes�lnek. Tov�bbra is anyanyelv� az oktat�s. A t�rv�ny nagy gondot ford�t a tan�t�k�pz�sre is. Az iskol�k fel�gyelet�t az iskolai sz�k bonyol�tja le. L�trej�nnek az un. polg�ri iskol�k is, ahol a v�rosi ifjak tanulhattak j�vend� polg�ri foglalkoz�suknak megfelel�en. Ezekben az iskol�kban gyakorlati jelleg� oktat�s folyt (mint a magasabb rang� re�liskol�kban), a kispolg�rs�g ig�nyeinek megfelel� k�l�nf�le hivatalnoki �ll�sokhoz ny�jtott kapaszkod�t.

            E�tv�s az �voda�gyet is felkarolja: a t�rv�ny rendelkezik �j �vod�k �p�t�s�r�l, �v�n�k k�pz�s�r�l, k�s�bb (E�tv�s hal�la ut�n) az �vod�k szervesen becsatlakoznak az oktat�s t�bbi r�sz�be, teh�t 3-6 �ves kor k�z�tt k�teles volt minden csal�d a helyi �vod�ba (ha van) adni gyerek�t.

            E�tv�s k�z�piskolai reformja a t�bbutas (t�bbk�pz�ses), modellt t�mogatta azonban hal�l�val az nem val�sulhatott meg: Trefort �goston k�s�bbi miniszters�ge alatt a klasszikus gimn�ziumokat �s a re�liskol�kat meghagyta, b�r b�v�tette az elsaj�t�tand� tananyag m�ret�t. A gimn�ziumok feladata a fels�oktat�sra val� felk�sz�t�s volt. Trefort 1883-as t�rv�ny�ben rendelkezik a k�z�piskolai tan�rk�pz�s hogyanj�r�l, illetve az �retts�gi-rendszerr�l. A g�r�g-latin oktat�s helyett un. g�r�gp�tl� tant�rgyak tan�t�s�t szorgalmazta, ami az �kori kulturismeretek r�szletes taglal�s�t j�csk�n ler�vid�tette, ezzel teret engedve a modern tanok tan�t�s�nak (ezzel a sz�zad v�g�re a k�z�piskolai latin-g�r�g oktat�s v�g�l fokozatosan elsorvad).

            Mindemellett a korban teret nyert a n�k oktat�shoz val� joga is: n�i polg�ri iskol�k, gimn�ziumok �s egy�b oktat�si int�zm�nyek nyitott�k meg kapuikat az elemin�l magasabb rend� oktat�sra v�gy� n�knek (t�bbnyire j�m�d� k�z�poszt�lybeliek, vagy magasabb t�rsadalmi csoportba tartoz� h�lgyek).

            A pesti egyetem karai (f�k�nt a b�lcs�szettudom�nyi) tov�bb differenci�l�dnak, a tan�t�s sz�nvonala is megemelkedik.

            Az els� vil�gh�bor� kirobban�s�ig a magyar oktat�s�gy lassan, de biztosan fejl�d�snek indul: az �r�studatlans�g a k�t vil�gh�bor� k�z�tt m�r kevesebb, mint 6%, az iskol�ba j�r�k ar�nya, az iskol�k sz�ma, a tov�bbtanul�k ar�nya pedig jelent�s javul�son esik �t. A 18. sz�zadban m�g latin nyelv� oktat�s magyar, illetve nemzetis�gi ter�leteken az adott kisebbs�g nyelve lesz, kialakul a 6 �vfolyamos n�piskola-rendszer (sokszori �talak�t�sok �r�n, als�- illetve fels� tagozat, majd al- �s f�elemi l�trehoz�sa ut�n). Kikrist�lyosodik a k�z�piskolai oktat�s (polg�ri iskol�k, re�liskol�k, majd az akad�mia �s a klasszikus gimn�zium �sszeolvad�s�b�l keletkezett 8 �vfolyamos gimn�ziumok), �s a relat�ve szil�rd alapokon �ll� fels�ktat�s (differenci�lt egyetemi karok, a ki�p�l� m�rn�kk�pz�s int�zetei, etc.) is versenyk�pes lesz a r�gi� t�bbi orsz�g�val.